HTML

szólások, mondások eredete

Friss topikok

Címkék

Blogajánló

Archívum

Első bejegyzés!

2012.11.19. 22:01 bölcselet

SZÓLÁSOK, MONDÁSOK és azok eredete.

Nap mint nap használjuk és a legtöbbnek ismerjük is a jelentésüket. De vajon honnan erednek? Érdemes néha ennek is utánanézni, kicsit kíváncsiskodni.

Valószínűleg így elsőre kevesen tudnák megmondani pl. a "kesztyűbe dudálni", a "dugába dől", vagy a "láttam én már karón varjút" mondások eredetét. Ezeknek próbálok utána járni és minél többet összegyűjteni. Természetesen szívesen veszem bárki segítségét, akár a gyűjtemény kibővítésében, akár az eredetük "kinyomozásában".


Indulásként néhány mondás eredete:

- Dugába dől. (Valamely tervünk nem sikerül, amihez nagy reményt fűztünk.) Jelentése a kádármesterségből ered, a hordó dongáinak, dugáinak összedőlésére utal. Régen, amikor még a boroshordókat faabronccsal  fogatták körbe, gyakori volt a dugába dőlés.

Innen folytatom a következőkkel:

- Láttam én már karón varjút! (Ismerem már az ilyet, láttam már ilyen dolgot.)

- Megtanítalak kesztyűbe dudálni!

- Fittyet hány.

- Dögrováson van.

- Kosarat kap.

- Egy füst alatt.

- Zöld ágra vergődik.

- Fején találja a szöget.

- Nem babra megy a játék.

- Egy fabatkát sem ér.

- Pihen a babérjain.

- Köti az ebet a karóhoz.

 

 

Szólj hozzá!